Teremavató: Kis Béla gerinctelen állattani laboratórium

November 29-én volt tanárunk nevét vette fel a gerinctelen állattani gyakorlati terem. Kis Béla bácsi már nyugdíjasként oktatta évfolyamunknak a Rovartan tárgyat. Elkísért bennünket az első éves gerinctelen terepgyakorlatra Bélavárára és velünk tartott a hajdani Öko Stúdium Társaság által szervezett nyári terepgyakorlatra is. Közben fáradhatatlanul gyűjtött elmaradharatlan hálójával és magyarázott ha a fogásról kérdeztük.

A teremavató meghívójának rövid ismertetője:


dr Kis Béla (1924.02.15 Nagyenyed — 2003.11.29 Budapest)
Oktatóként és kutatóként mindvégig egyetemi keretek között tevékenykedett. Előbb a Bolyai Tudományegyetemen tanársegédként (1950-1957), majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Állattani Tanszékének oktatójaként, ahonnan 1984-ban adjunktusként vonult nyugdíjba. Utólag, a kilencvenes években, tudományos érdemeinek elismeréseképpen tiszteletbeli egyetemi tanári titulussal tüntették ki.
Kutatóként dr. Kis Béla számos szaktanulmány (106), három könyv és két egyetemi jegyzet szerzője, több tudományra új rovarfaj leírója: 15 álkérészfajt (Plecoptera), nyolc egyenesszárnyú fajt (Orthoptera), öt recésszárnyú fajt (Neuroptera) és egy poloskafajt (Heteroptera) fedezett fel.


A megnyitón készült fényképek (a régi diákat ifj Kis Béla vetítette):

Madárgyűrűzés a Botanikus Kertben

Elkezdődött a madárgyűrűzési szezon a téli madáretetők körül. A kolozsvári Botanikus Kertben kihelyezett és két hete üzemelő etetők mellett húztunk ki két hálót az Ornitológia tárgyat hallgató diákok segítségével. Mint az előre sejthető volt, a 70 gyűrűzött madár közül a legtöbb széncinege (54) volt. A többi faj: barátcinege (7 + 1 visszafogás), kék cinege (3), csuszka (2), fenyvescinege (1 + 1 visszafogás), vörösbegy (1).

Barlangokban: Bihar- és Királyerdő-hegység

Három napra a föld mélyébe bújtunk, denevéreket felkutatni és filmezni. Összesen hat barlangot és egy felhagyott bányajáratot jártunk be a Bihar- és a Királyerdő-hegységekben. A látogatás része annak a felmérő munkának, amit a denevérek védelmére indított LIFE program keretén belül végeznek a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tagjai. A barlangokban leginkább nagy- és kis patkósdenevérekkel találkoztunk. Rájuk jellemző, hogy szárnyukkal betakarjuk magukat, ezzel is csökkentve a téli hibernálás hőveszteségét. A téli pihenés kezdete és módja eltérő lehet a fajok között. Míg a patkósorrú denevérek már mozdulatlanul lógtak a mennyezeten, addig más fajok, mint a hosszúszárnyú denevérek, még élénk társasági életet éltek, cincogtak, repkedtek a barlang termeiben.

Az év fája - riport

Az év fája versenyről készült riportunkat november 12-én mutatta be a Duna Televízió Talpalatnyi Zöld műsora (a 14:57 perctől). A képeken láthatjátok a székelyjói mammutfenyőt és a kalotaszentkirályi Ady-hársfát. A versenyt egyébként a köpeci szil nyerte meg.

A borz halála

Frissen elütött borz tetemére bukkantunk ma reggel Méra közelében. Az utak, vasutak, villanyvezetékek (összefoglalva vonalas létesítményeknek is nevezik őket) egyre több helyen szabdalnak fel élőhelyeket, zárnak el vonulási útvonalakat, okozzák emlősök, madarak, kétéltűek pusztulását.

VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia

November 3-6 között rendezték meg a Debreceni Egyetemen, igen nagy számú, 300-at meghaladó résztvevővel. Az egyetlen teremben tartott előadásoknégy szimpózium köré csoportosultak: hagyományos ökológiai tudás, önkéntesség, ökoszisztéma szolgáltatások, élőhelyek rekonstrukciója. Ez a tematikus besorolás sajnos kizárt sok igen érdekes témát, amelyek így a népes poszterszekcióban kerültek bemutatásra ill. függesztették ki őket – mert sajnos a szerzőket csak ritkán lehetett elkapni poszterük szomszédságában. De persze, konferenciára nem csak emiatt járunk, a kávészünetek, esték bőven adtak alkalmat izgalmas beszélgetésekre, információcserére, ismerkedésre. Érdekes volt a társadalomkutatók nagyszámú jelenléte, egyértleműen utalva arra hogy a mai Natura 2000-es védett területek fenntartásában és kezelésben nagy szerepet játszanak az ott élő emberek, nem csak egyszerűen szemléletváltásra, hanem aktív közreműködésükre is szükség van.

Két posztert vittünk magunkkal, egyik a Túrmenti Természetvédelmi Területen végzett közép fakopáncs felmérésről, a másik a kolozsvári madarak urbanizációjáról szólt.