Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése

A hét végén Csanáloson került sor a címben jelzett együttműködési projekt zárórendezvényére. Az eseményről bővebb, fotókkal illusztrált beszámolót Görögh Zoltán billentyűzetéből olvashattok.

Szunyókáló bőregerek - riport a Talpalatnyi Zöldben

A Duna Televízió Talpalatnyi Zöld műsorában ma délután vetítették a Bihar- és Királyerdő-hegységben készült riportunkat a barlangokban hibernáló denevérekről. A három napos forgatásról egy előző bejegyzésben írtam. A riport a 14:40 percnél kezdődik, de természetesen érdemes végignézni az egész műsort!

Túra a Radnai-havasokban

December 1-4 között a Radnai-havasokban túráztunk. A Dragoş-völgyből elérhető erdészházban szálltunk meg (valamikor régen az Akadémia kutatóháza volt). Első nap a Nagy Köves (Pietrosul Mare) felé tartottunk, alapvetően napos időben, de az erős szél folyamatosan betakart egy-egy köd- vagy inkább felhőfolttal. Másnap a Momaia csúcs irányába indultunk el egy régen használt és időnként eltűnő jelzetlen ösvényen, de igen szép régi erdőben, fagyott vízesésekkel díszitett szurdokvölgyeket keresztezve.
Madárból az itt megszokott szokásos felhozatal volt: fenyves- és kormosfejű cinkék, láthatatlanul sziszegő sárgafejű királykák, parádés násztáncot bemutató hollók. A ház feletti tisztáson elhúzott két siketfajd tojó, de ezt sajnos nem láthattta mindenki. Annál alaposabban szemügyre lehetett venni a leereszkedéskor utunkba kerülő háromujjú harkályt vagy hőcsiket. A szemerkélő esőben nyugodtan kopogott egy fa törzsén, megvárta míg mindenki alaposan megnézni a nálunk lévő egyetlen távcsővel, sőt még a fotógépek kicsomagolását is volt türelme kivárni.

Teremavató: Kis Béla gerinctelen állattani laboratórium

November 29-én volt tanárunk nevét vette fel a gerinctelen állattani gyakorlati terem. Kis Béla bácsi már nyugdíjasként oktatta évfolyamunknak a Rovartan tárgyat. Elkísért bennünket az első éves gerinctelen terepgyakorlatra Bélavárára és velünk tartott a hajdani Öko Stúdium Társaság által szervezett nyári terepgyakorlatra is. Közben fáradhatatlanul gyűjtött elmaradharatlan hálójával és magyarázott ha a fogásról kérdeztük.

A teremavató meghívójának rövid ismertetője:


dr Kis Béla (1924.02.15 Nagyenyed — 2003.11.29 Budapest)
Oktatóként és kutatóként mindvégig egyetemi keretek között tevékenykedett. Előbb a Bolyai Tudományegyetemen tanársegédként (1950-1957), majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Állattani Tanszékének oktatójaként, ahonnan 1984-ban adjunktusként vonult nyugdíjba. Utólag, a kilencvenes években, tudományos érdemeinek elismeréseképpen tiszteletbeli egyetemi tanári titulussal tüntették ki.
Kutatóként dr. Kis Béla számos szaktanulmány (106), három könyv és két egyetemi jegyzet szerzője, több tudományra új rovarfaj leírója: 15 álkérészfajt (Plecoptera), nyolc egyenesszárnyú fajt (Orthoptera), öt recésszárnyú fajt (Neuroptera) és egy poloskafajt (Heteroptera) fedezett fel.


A megnyitón készült fényképek (a régi diákat ifj Kis Béla vetítette):

Madárgyűrűzés a Botanikus Kertben

Elkezdődött a madárgyűrűzési szezon a téli madáretetők körül. A kolozsvári Botanikus Kertben kihelyezett és két hete üzemelő etetők mellett húztunk ki két hálót az Ornitológia tárgyat hallgató diákok segítségével. Mint az előre sejthető volt, a 70 gyűrűzött madár közül a legtöbb széncinege (54) volt. A többi faj: barátcinege (7 + 1 visszafogás), kék cinege (3), csuszka (2), fenyvescinege (1 + 1 visszafogás), vörösbegy (1).

Barlangokban: Bihar- és Királyerdő-hegység

Három napra a föld mélyébe bújtunk, denevéreket felkutatni és filmezni. Összesen hat barlangot és egy felhagyott bányajáratot jártunk be a Bihar- és a Királyerdő-hegységekben. A látogatás része annak a felmérő munkának, amit a denevérek védelmére indított LIFE program keretén belül végeznek a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tagjai. A barlangokban leginkább nagy- és kis patkósdenevérekkel találkoztunk. Rájuk jellemző, hogy szárnyukkal betakarjuk magukat, ezzel is csökkentve a téli hibernálás hőveszteségét. A téli pihenés kezdete és módja eltérő lehet a fajok között. Míg a patkósorrú denevérek már mozdulatlanul lógtak a mennyezeten, addig más fajok, mint a hosszúszárnyú denevérek, még élénk társasági életet éltek, cincogtak, repkedtek a barlang termeiben.

Az év fája - riport

Az év fája versenyről készült riportunkat november 12-én mutatta be a Duna Televízió Talpalatnyi Zöld műsora (a 14:57 perctől). A képeken láthatjátok a székelyjói mammutfenyőt és a kalotaszentkirályi Ady-hársfát. A versenyt egyébként a köpeci szil nyerte meg.

A borz halála

Frissen elütött borz tetemére bukkantunk ma reggel Méra közelében. Az utak, vasutak, villanyvezetékek (összefoglalva vonalas létesítményeknek is nevezik őket) egyre több helyen szabdalnak fel élőhelyeket, zárnak el vonulási útvonalakat, okozzák emlősök, madarak, kétéltűek pusztulását.

VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia

November 3-6 között rendezték meg a Debreceni Egyetemen, igen nagy számú, 300-at meghaladó résztvevővel. Az egyetlen teremben tartott előadásoknégy szimpózium köré csoportosultak: hagyományos ökológiai tudás, önkéntesség, ökoszisztéma szolgáltatások, élőhelyek rekonstrukciója. Ez a tematikus besorolás sajnos kizárt sok igen érdekes témát, amelyek így a népes poszterszekcióban kerültek bemutatásra ill. függesztették ki őket – mert sajnos a szerzőket csak ritkán lehetett elkapni poszterük szomszédságában. De persze, konferenciára nem csak emiatt járunk, a kávészünetek, esték bőven adtak alkalmat izgalmas beszélgetésekre, információcserére, ismerkedésre. Érdekes volt a társadalomkutatók nagyszámú jelenléte, egyértleműen utalva arra hogy a mai Natura 2000-es védett területek fenntartásában és kezelésben nagy szerepet játszanak az ott élő emberek, nem csak egyszerűen szemléletváltásra, hanem aktív közreműködésükre is szükség van.

Két posztert vittünk magunkkal, egyik a Túrmenti Természetvédelmi Területen végzett közép fakopáncs felmérésről, a másik a kolozsvári madarak urbanizációjáról szólt.

Szélmalomharc - madárvonulás Dobrudzsában

Szeptember végén egy hetet Dobrudzsában töltöttünk, a Milvus Csoport ragadozó madár figyelő táborában. A tábor célja a szárazföld felett vonuló nappali ragadozómadarak, valamint a gólyák, gödények vándorlási útvonalának, mintázatának feltérképezése volt. A vizsgálat amiatt vált aktualitássá, hogy Dobrudzsa teljes területén egyre-másra épülnek a megújuló szélenergiát hasznosító szélmalom-telepek. Arra viszont kevesen figyelnek, hogy a forgó széllapátok milyen kárt okozhatnak a vonuló madarak között. A részletekről, eredményekről bővebben a Milvus Csoport honlapján lehet olvasni.
A tábor ideje alatt készült riportfilm szombaton, október 29-én került adásba a Duna TV Talpalatnyi Zöld műsorában (1'25" perctől). Nézzétek meg!

Denevér-detektorozás a Királyerdőben

Rövid mozgóképes összeállítást készítettem tegnap egy nyár eleji denevér-detektoros képzés éjszakai részéről. A találkozót a Romániai Denevérvédelmi Egyesület szervezte. Zene, szöveg nélkül, csak az eredeti háttérzajt hagytam benne. A végére egy augusztusban felvett idősűrítéses (timelapse) csillagos égbolt felvételt vágtam be.

KKK - Kis-Küküllő, kagylók...

Először 2004 augusztusában bukkantuk fel a Kis-Küküllő partján, Gyulakuta helység közelében, és kezdtünk bele egy jelölés-visszafogás vizsgálatba, a tompa folyamkagyló (Unio crassus) egyedein, Sárkány-Kiss Endre ötlete alapján. Akkor még nem sejtettük, hogy ez egyfajta zarándoklattá válik és eztán évről-évre minden nyárutón, ősszel felkeressük 2-3 napra a folyó partját, kagylókat keresve. Azaz vízben állva, kezeinkkel alaposan végigtapogatjuk a folyó medrének sekélyebb, iszapos területeit és kiszedegetjük a kagylókat.

Minden kagyló egyedi számozást kap egy régi fogásztechnikusi fúró segítségével (a jelölés csak a kagylóhéj külső felületét érinti, semmiféle hátrányuk nem származik belőle), majd tolómérővel megmérjük őket.

Idén összesen 404 jelöletlen kagylót találtunk és közel 50, előző években beszámozottat.

A mérést fotózás követi, majd mindannyian visszakerülnek eredeti helyükre.

Túrmenti Természetvédelmi Terület, kezelési terv

Október 17-19 között Szatmárnémetiben, az EKE irodájában dolgoztunk a Propark Alapítvány munkatársaival közösen a Túrmenti Természetvédelmi Terület kezelési tervén (a szakzsargonban ezt magyarul is menedzsment tervnek szólítják). A dokumentumnak 2013-ra kell elkészülnie és elvileg meghatározza a rákövetkező 10 év természetvédelmi kezelési irányait. Ez főleg a területen található védett fajokra és élőhelyekre vonatkozik, de tartalmazni fog majd adminisztratív, jogi, gazdasági, szociális, nevelési, stb. irányokat, tanácsokat is. Szóval még hosszú munka elé nézünk...