Gyűrűzőtábor a Túrmentén

Negyedjére szervezünk ugyanazon a helyen madárgyűrűzést a Túrmentén. A több mint 200 méternyi háló változatos élőhelyek madarait mintázta: folyómenti bokrosok, fával benőtt legelő, holtág, sásos. Ennek megfelelően alakult a befogott fajok listája is, vezettek a poszáták, legelől a barátkával. Az estéket a sásba becsapódó, éjszakázni behúzódó füsti- és partifecskék tettték mozgalmassá, egy több éve gyűrűzött partifecske visszafogással tetézve.
A gyűrűzés a Túrmentén először megrendezett Biodiverzitás Napnak volt része, érdeklődők, újságírók és több európai országból érkezett önkéntes természetvédő is csatlakozott hozzánk.
Köszönöm a résztvevőknek, Marton Attila gyűrűzőnek és a többi lelkes táborlakónak a segítségét: Benkő Zoltán, Gábos Ede, Veres-Szászka Judit, Kiss Arnold, Sándor Krisztina, Gál Zsuzsa, Dombi Helga, Mihály József, Kiss István Pici.

Kajak-avatás

A nemrégiben flotta-taggá vált túrakajakot teszteltük egy rövid evezésen. Helyszín a Bélesi-tó vagy Jósikafalvi-tó vagy víztározó, ki ahogy hívja, de eredetileg a Meleg-Szamos folyt erre. Aztán egy szép napon úgy döntöttek a szocialista hősök, hogy ide tó kell. És öntöttek betont míg lett. De mielőtt ebbe belemerülnénk, inkább az első benyomások kajakról: Hossza ellenére (6,3 méter) elég könnyen kezelhető, egyedül sikerült felkötözni az autóra, leszedni, vízretolni. A tárolórekeszekben kicsit csalódtam, tágasabbnak hittem eleinte őket. Bár nem vittünk sok csomagot magunkkal, a vízhatlan zsákokkal elég nehézkesen ment a bepakolás. Többnapos túrákra valószínű szükség lenne a középső, gyerekülésnek is használt térre. A vizen viszont kitűnően viselkedik a hajó, stabil, jól tartja az irányt kormánylapát használata nélkül is. És suhan! Egyedül eveztem és annak ellenére hogy kajaklapáttal még kezdő szinten bánok, enyhe ellenszélben és hullámzásban majdnem 10 km/óra maximális sebességet értünk el. Az ülése kényelmes, bőséges helye van a lábnak, a lábtámasz könnyen állítható. A fel-le emelhető kormánylapátot épp csak kipróbáltam, de nem sikerült rendesen beállítani, gondolom tengeren, két evezőssel hasznos lehet. Ha rendesen belefér minden csomag, hosszú túrákra biztosan gyorsabb és kényelmesebb vízieszköz mint a kenu.
Fényképek:

Májusi vízitúra a Szamoson

Kettős céllal vágtunk neki: a folyó mentén élő madarak (azaz elsősorban jégmadár, billegető cankó, kis lile, partifecske) felmérése és régi ígéretem beváltása hogy elviszem kenuzni a gyerekeket... Részben ez utóbbi miatt haladásunk nem volt épp sebesnek nevezhető, épp valamivel gyorsabban csorogtunk mint a folyó sodra vitt volna egyébként. Sok megálló, nézelődés, lustálkodás, pancsolás, kései reggeli indulás.
Hamarosan remélem térképeket is készítünk a madaras megfigyelésekről, addig itt vannak a parti-fotók:

Madarak és Fák Napján, Kolozsvári Rádió

Madarakról beszélgettünk a Kolozsvári Rádió Hangoló műsorában Szuszámi Zsuzsával és Ambrus Istvánnal. A beszélgetés itt hallgatható meg.

Cserna völgye, canyon-túra

Minden együtt: sátorban alszunk, hosszú gyaloglás a völgyből a tetőgerinc felé a mellékvölgyek tetejéig, beöltözés neoprén ruhába, beülőhámba, aztán ereszkedés köteleken a patakok jéghideg vízeséseiben, míg odalent ismét ki nem bonthatjuk a vízhatlan csomagolásban magunkkal vitt száraz ruhákat. Mindezt a Román Canyoning Egyesület szervezett tanfolyama alatt. Beszéljenek a képek:

Ebro Delta, Katalónia

Az Ebro folyó az Ibériai-félsziget keleti partján építi a Földközi-tenger legnagyobb kiterjedésű deltáját. A Duna-deltához szokott szemmel kissé furcsának tűnik a hegyek közelségéből egyből kiérni a nagy lapályra, ahol látszólag nincs semmi különös: falvak, jó minőségű utak, mezőgazdasági területek. Aztán feltűnnek a rizsföldek, vízfelületek, nádasok is (bár ez utóbbi mennyisége messze elmarad a Duna-deltában megszokottól). A madarak megfigyelése régi hagyomány errefelé, jól kiépített infrastruktúrája van. Egy napos, rövid látogatásunk képei:

Beszélgetés az Erdélyi Figyelőben

Az RTV kolozsvári tévéstúdiójában Spitzer Judittal ismét madarakról beszélgettünk a múlt pénteken, ezúttal madárgyűrűzés, odúkihelyezés volt a terítéken. A helyszínen forgatott riportban előbb Bărbos Lőrinc majd Marton Attila beszél: